Segítség, elakadtam!

Mi van ha nincs ötletünk esszéíráskor?

"Nem tudtam megírni az esszét, mert nem volt semmi ötletem." Ezt elég gyakran szoktam hallani. Vagy hogy ‘Nem sikerült valami jóra a fogalmazás.’ Miért van az vajon, hogy nem tudunk megírni egy fogalmazást? Sokféle témát lehet látni, sokszor én is azt mondanám, hogy jaj, ne már…

De ha nyelvvizsgára készülünk, akkor a gyakorlás elkerülhetetlen, másképp tényleg nem fogjuk tudni jól megírni az üzleti levelet vagy az esszét. Mi is történik valójában, amikor azt érezzük, hogy nem tudjuk megírni a fogalmazást az adott témával kapcsolatban? Azt érezzük, hogy ez a téma nem érdekel, ehhez nem értünk, ezzel kapcsolatban nincsen tapasztalatunk. Ilyenkor egész egyszerűen ezeket az gondolatokat helyezzük a figyelmünk fókuszába. Hiába ülünk a feladat fölött, csak az jár a fejünkben, hogy ebben nincsen tapasztalatunk. Ebből így csak semmi lehet…. Mert a semmire fókuszálunk.

Hogy lehet túllépni az elakadáson?

Aprónak tűnő, mégis egyszerű megoldással segíthetünk a bajon. Érzelmileg kell magunkat bevonni, azaz bele kell magunkat helyezni a szituációba vagy a szerepbe. Vegyünk példának egy olyan fogalmazást, ahol a lakókörnyezetünk szelektív hulladékgyűjtésével kapcsolatban kell leíró fogalmazást írnunk. A leíró fogalmazásban tényszerűen közöljük az eseményeket, helyzeteket, azaz bemutatjuk a témát. Én alapból biztosan nem szívesen írnék ilyen témáról, de ha már kell, akkor valahogy így állnék hozzá: Gondolatban végignézem, hogy mi a helyzet a hulladékgyűjtéssel kapcsolatban a lakóhelyemen. Ahol lakom sok konténer van kihelyezve, az emberek szívesen helyezik el itt a szemetüket. Sajnos nem mindig ürítik kellő gyakorisággal, ilyenkor a kukák mellett kupacokban áll a hulladék, mert vissza már nem viszik az emberek. Ezt problémának tartom, mert gusztustalan látvány és ha én járok úgy, hogy nem tudom otthagyni a szemetet, akkor az nagyon kellemetlen. Ezért én úgy gondolom, hogy gyakrabban kellene üríteni a konténereket és jó lenne, ha erre valaki külön személy oda is figyelne. Az is jó lenne, ha a lakóhelyemen lenne olyan hulladékgyűjtési lehetőség, ahol házhoz jönnek a szemétért. Tehát ezeket a gondolatokat szépen végigvezetem magamban. Az első lépés az volt, hogy felelevenítettem magamban, hogy én hogyan szoktam az szemétügyet megoldani. Az alap gondolatot kapásból követte egy másik. Ha csak arra fókuszáltam volna, hogy milyen buta téma ez a szemétügy, akkor biztos semmi egyéb ötlettel nem tudtam volna előállni. Most az ötleteimből kell majd mondatokat írni és azokat kerek bekezdésekbe formálni. Ezekre a gondolati egységekre osztanám a fogalmazást:

Bevezetésben:
A lakóhelyemen aránylag jól megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, de azért lehetne fejleszteni.
A fogalmazás fő részében:
milyen hulladékot lehet elhelyezni és hol
nem elég gyakran viszik el a hulladékot, csúnya látvány
konténerek ürítésének megoldása

Lezárásban:
ahogy fentebb vázoltam, nem rossz a helyzet, de lehetne egy kicsit jobb

Miután érzelmileg belehelyeztük magunkat a témába és összeszedtük a gondolatainkat és a szerkezeti-gondolati alapját a fogalmazásnak, jöhet az írás folyamata.

Az érzelmek szerepe a nyelvtanulásban?

Az érzelmeket remekül fel lehet használni nyelvtanulás közben. Amikor belefásulsz egy kicsit a tanulási folyamatba, emlékeztesd magad az érzelmek és érzések szerepére. Az unalomból ki tud lendíteni. Bármivel kapcsolatban elő lehet érzést csalogatni. Amennyiben sikerül magunkat egy helyzetben vagy szituációban elképzelni, akkor egészen biztos valami érzés is meg fog moccanni: szeretem, nem szeretem, jó vagyok-e benne, tapasztaltam-e már vagy szeretném-e kipróbálni, satöbbi. A lényeg, hogy legyen egy elmozdulási pont, amikor megakadsz valahol!

Vissza a bloglistához